Kapcsolódó cikkek
Statisztika
Tartalom találatai : 152406
 |
 |
 |
Fűtés vezeték, padlófűtés légtelenítés,légtelenítő beépítés, légtelenítő szelep csere.Légtelenítés, légtelenítő szelepOxigén = korrózió!
Hogyan légtelenítsünkA csövekben áramló folyadék fortyanásai, sustorgása arra utal, hogy a vízzel oxigén és más gázok is áramlanak. A légtelenítés helyes sorrendje a következő. Először felfűtjük a rendszert a maximális hőfokra, mert a hideg víz nagy mennyiségű gázt képes elnyelni, hidegen tehát nem fognak a gázok kiválni. A felfűtés után kb. fél órára kapcsoljuk le a kazánt (és ezzel a szivattyút), mert a gázkiválás csak akkor fog bekövetkezni, ha a folyadék közben nem áramlik. Fél óra elteltével a fűtőkör legmagasabb pontjain ahol a légtelenítő szelepeknek is lenniük kell ,összegyűlnek a felesleges gázok. Az automata légtelenítő szelepeknél nincs dolgunk; a szerkezet belsejében lévő úszó folyadék hiányában lesüllyed, a szelepet kinyitja, és a felesleges gázok távoznak, majd a tágulási tartályból helyére áramló folyadék a szelepet visszazárja. A kézi légtelenítő szelepeknél ugyanezt egy csavarhúzó segítségével magunknak kell elvégezni. A légtelenítő szelep csavarját kissé hajtsuk ki, de előtte a biztonság kedvéért tegyünk a szelep alá egy edényt. A szelep addig maradjon nyitva, amíg levegő jön rajta, és amint megjelenik a folyadék, a csavart hajtsuk vissza. Ilyen légtelenítő szelepet találhatunk a fűtésrendszer legmagasabban lévő hurkainak tetején (ha több ilyen hurok van, akkor mindegyiknél), de egy alulról betáplált vízszintes fűtőkörnél a szelepek lehetnek a radiátorok végén is . Egyes radiátorok légtelenítésére a végükön lévő záró anya szolgál. A légtelenítés után valószínűleg újabb feltöltés is szükséges majd, de egy átlagos idényindítás után a légtelenítést egy lépésben el lehet intézni. Ha azonban a rendszer valamiért le volt ürítve, és friss vízzel kellett újra feltöltenünk, akkor a légtelenítési folyamatot legalább háromszor meg kell ismételnünk, mert a második és harmadik felfűtés után is még gázkiválás következik be. A friss vízzel más anyagok- mészkő, karbonátok - is a csőrendszerbe kerülnek, amelyek a fűtés hatására fokozatosan a csőfalakra rakódnak ki. Kisebb mennyiségben ez nem okoz gondot, sőt bizonyos mértékű korrózió gátló hatása is van, ha azonban feleslegesen cserélgetjük a hőhordozót (vizet) a csőrendszerben, akkor a lerakódások leszűkítik a cső keresztmetszetét, a vízkövesedés, uszadék, iszap, stb. pedig gátolja a szerelvények működését tönkreteszi a kazánszabályozókat és a szivattyút És persze a friss víz magas oxigéntartalma gyorsítja a korróziós folyamatokat.
|
