Villanybojler működése, előnyei, hátrányai

(bojler szerelés, bojler vízkőtelenítés, villanybojler vízkőtelenítés)

Ebből a cikkből rengeteg hasznos információt megtudhatsz a

villanybojler működéséről, előnyeiről és hátrányairól. Amennyiben

a bojler szerelés vagy a bojler vízkőtelenítés érdekel, akkor kattints

IDE!

Az elektromos árammal való vízmelegítés ötlete már az 1800-as

évek elején felvetült, de gyakorlati alkalmazására, elektromos

vízmelegítő készülékek gyártására csak 1896-tól került sor

Németországban.

Magyarországi elterjedése még sokáig, az 1966-os hazai

tömeggyártás megkezdéséig váratott magára.

Az elektromos vízmelegítők technikai fejlődése során több

irány alakult ki, osztályozzuk őket:: 

- vízmelegítő rendszer szerint: átfolyó rendszerű és tároló rendszerű

- bennük lévő nyomás szerint: nyitott rendszerű és zárt rendszerű

Az elektromos fűtésű, tároló rendszerű vízmelegítő köznapi neve a

villanybojler mely az angol boiler (kazán, melegvíztároló) szóból ered.

Egy alapkiépítésű villanybojler alkotórészei:

• víztároló tartály,
• a tartályt körülvevő hőszigetelés,
• fűtőtest, fűtőszál
• hőmérsékletszabályozó és hőmérséklet korlátozó,
• bojler biztonsági szelep (ha zárt rendszerű),
• köpeny, burkolat

Víztároló tartály:

A különböző gyártási technológiák és árkategóriák szerint a

bojler tartálya sokféle anyagból készülhet: réz, rozsdamentes

acél, műanyag, üvegszálas műanyag, horganyzott/zománcozott

vagy műanyag bevonatos acél stb.

Az anyag kiválasztásánál fontos a szilárdsági megfelelés

és mivel a tartály közvetlenül érintkezik a vízzel , a korrózióval

szembeni ellenállás.

A nyomás alatti (zárt rendszerű) készülékeknél a tartósság és

az előállítási költségek mutatói miatt a leggyakoribb alapanyag

a zománcozott acél.

Hasonló megfontolásból a nyitott rendszerű készülékek főleg

a kis űrtartalmúak (5-10 liter) - alapanyaga a műanyag.

Hőszigetelés:

A tartályt körülvevő hőszigetelés jellege, vastagsága határozza

meg, milyen gyorsan hűl le a víz a tartályban, mennyit fogyaszt

a villanybojler.

A víz felmelegítéséhez minden készülékben ugyanannyi energiára

van szükség, de a hőntartására nem!

A szigetelésbeli különbségek 2-3-szoros eltérést eredményeznek

a bojlerek hőveszteségében.

Ezért is tervezi már régóta az EU, hogy a hűtőszekrényekhez,

mosógépekhez és egyéb háztartási gépekhez hasonlóan a

vízmelegítés eszközeire is bevezeti az energiacímkét.

Így a villanybojlerek is könnyebben összehasonlíthatók lesznek

energiahatékonyság szempontjából.

Fűtőtest:

Az általános megoldás rézköpenyű, elszigeteletlen csőfűtőtestek

alkalmazása, magasabb árú készülékeknél kerámia vagy

zománcozott rúdfűtőtest.

Hőmérsékletszabályozó és hőmérsékletkorlátozó:

A hőmérsékletszabályozó a beállítási értékének megfelelő szinten

tartja a benne lévő víz hőmérsékletét.

Ez a villanybojlerekben általában állítható, de van, ahol a burkolatot

előbb meg kell bontani.

A szabályozó meghibásodása esetén lép működésbe a

hőmérsékletkorlátozó, ami megakadályozza a víz túlmelegedését,

gőzzé alakulását.

Ez a két elem a szabályozó és a korlátozó  a villanybojler alapvető

biztonságához tartozik, megfelelő működésük, jelenlétük

elengedhetetlenül szükséges a biztonságos működtetéshez.

Biztonsági szelep:

Ha a villanybojlerben a vizet melegítjük, az tágul, és a táguló

víznek el kell távolodnia.

Ha a csapokat nem nyitja meg a fogyasztó, akkor a víz

arra nem folyhat.

A hálózat felé szintén nem folyhat, mert szabvány szerint kötelező

beépíteni egy visszacsapó szelepet: a bojler tartalma nem ürülhet vissza.

Ezért szintén kötelező minden bojler mellé beépíteni egy biztonsági

szelepet is, ahol a keletkezett többlet víztérfogat elcsöpög, illetve

túlforralás esetén elszökik a túlnyomás.

Használatának előnyei és hátrányai:

A villanybojlert általában családi házak, lakások egyéni melegvíz

igényeinek ellátására alkalmazzák.

Előnye, hogy általában a fogyasztási hely (csapok) közelében kerül

elhelyezésre, így a csőrendszerben keletkező hőveszteség,

minimalizálható.

Ezen készülékek legnagyobb része beltéri üzemeltetésre tervezett,

így külső környezeti hatásoktól védett, temperált (állandó hőmérsékleten

tartott) helységben kerül felszerelésre, ezzel további hőveszteséget

takarítunk meg, illetve a készülék élettartama jelentősen megnő.

Hátránya viszont a víz, a fém és az elektromosság együttes jelenléte,

melyek egymással való érintkezése különböző problémákat vet fel.

Korrózió:

A bevonattal ellátott acél tartályú készülékek esetében a bevonat

elszigeteli az acélt, így ahol fed, ott nem lép fel korrózió, de ahol

nem, ott nagyon gyorsan kilyukadhat a tartály.

Ezen segít az aktív anód, ami többnyire egy magnéziumötvözet rúd.

A magnézium kevésbé nemes anyag, mint a vas, ezáltal az korrodál,

fogy, nem a vele egy víztérben lévő acéltartály.

Vízkőképződés:

A villanybojlerekben általában alkalmazott rézköpenyű, elszigeteletlen

csőfűtőtestek igazi vízkőtermelő készülékké lépnek elő keményvizes

területeken, ha nem vízlágyítón keresztül táplálják meg őket.

A vízlágyítón kívül (vagy mellett) szintén hatékony a vízkővel szemben

a fűtőtestek felületi terhelésének a csökkentése

(felületi hőmérséklet-csökkenés) és az elszigetelésük.

Ilyen például kerámia vagy rúdfűtőtest alkalmazása zománcozott tokcsőben.

A villanybojlereket minden 1,5-2 évente vízkőteleníteni kell. Ezzel rengeteg

energiát spórolhatsz meg, mivel egy vízköves bojlernek sokkal több energiára

van szüksége, hogy felmelegítse a vízet.

Bojler vízkőtelenítés a kulcs egy hatékony villanybojler működéséhez

bojler szerelés, bojler vízkőtelenítés, villanybojler vízkőtelenítés:

Keress meg minket bizalommal:

Nyári Zoltán vízvezeték szerelő 06-20-9420-586

Nyári Tibor vízvezeték szerelő 06-20-3987-569