Sokan valószínűleg lényegtelennek tartják,

pedig a zaj az egyik legfontosabb kérdés.

Ha ugyanis egy szerelvény zajos, az egyben a méretezési hiba jele is.

Ha a víz erősen „súrlódva” áramlik, esetleg túl nagy sebességgel

(pl.: szűk keresztmetszet ),

az  koptatja a járatokat és előbb utóbb meghibásodáshoz vezet.

Gondoljunk bele, hogy évi mintegy 20-40.000 liter vízről van szó.

De természetesen a zaj elsősorban rendkívül zavaró.

Sokan ismerik azt a történetet, mikor egy társasházban mindenki tudja,

mikor fürödnek Kovácsék a földszint 2-ben.

A hangos termék elkerüléséhez van lehetőség.

Ha alaposan megfigyeljük a csapokat,

(jobb esetben) találunk egy hosszú „kódot”,

amely P betűvel kezdődik és általában IA-ra végződik (pl.: PA 681 /IA).

Ez az úgynevezett akusztikai osztály jelölése.

Az EU egyes piacain nem vagy csak korlátozva lehet forgalomba hozni

az  I-es vagy II-es akusztikai osztályon kívül eső szerelvényeket.

Értelemszerűen az I-es a legjobb ami legfeljebb 20 dB zajt jelent

3 Bar nyomásnál és legalább 12 l/perc kifolyásnál.

Az előbbiekben részletezett jelölést megtalálhatjuk a sarokszelepen

és a perlátoron is, hiszen nemkívánatos rezonancia származhat azokból is.

Perlátor vagy más néven sugárszabályzó, habosító

Azt javasoljuk, hogy csak I-es terméket vásárolj.

Ez nem számít luxusnak, komoly gyártó nem is gyárt ennél gyengébb minőséget.

Sajnos ezt a jelölést is hamisítják, így azt javaslom, hogyha gyanús a csap,

nézd meg alaposan a perlátort.

Az alábbi feliratokat keresd:

- akusztikai osztály jelölés

- Gyártó (pl: Neoperl vagy Amfag)

- vagy  a csap márkajelzése

Minőségi csapra általában az említett 2 gyártó perlátorát szerelik,

így vagy azok neve vagy a csaptelep gyártójának (Hansa, Kludi stb.) a neve van belegravírozva.