A fűtés rendszerekben a felhasznált anyagok minőségétől és a hőfoklépcsőtől függetlenül,

mindig megtalálható szennyező anyag (iszap) és levegő.

A hiedelmekkel ellentétben nem létezik olyan fűtés rendszer, amelyben az iszapképződés

és a levegősödés folyamata ne okozna káros jelenségeket.

A levegősödés és az iszapképződés nem megállítható folyamat.

A fűtés rendszert kilégtelenítése, illetve iszapmentesítése, csak átmeneti pozitív állapot,

amely az idő múlásával ismét negatívba fordul.

A feladat az, hogy megfelelő épületgépészeti berendezések használatával folyamatosan és

lehetőség szerint automatikusan, emberi beavatkozás nélkül végezzük a fűtés rendszer légtelenítését és a szennyeződések eltávolítását.

A fűtés rendszerekben a levegő kétféle formában fordul elő (oldott állapot, mikro buborékos-buborékos forma),

ily módon a levegő mindkét formája ellen védekezni kell.

Ebből a szempontból  általános gyakorlat az, hogy a fűtés rendszerekbe minden lehetséges pontra

(strangok teteje, fűtőtestek, osztó-gyűjtők, szivattyúk) légtelenítőket helyeznek el.

A buborékos formájú levegő eltávolítására fémből készült, úszó vezérelte, fémrugós szelepszerkezetű

gyorslégtelenítők használata a legmegfelelőbb.

Az úszó nem lehet üreges, mert könnyen kilyukad, és ebben az esetben nem tudja a szelepet vezérelni.

A szelepszerkezet nem lehet műanyag, mert az a folyamatos működés közepette megkopik,

amely a légtelenítő csepegéséhez, folyásához vezet.

Az ún. gyorslégtelenítőket magasponti, helyi légtelenítőnek is nevezik, mivel a fűtés rendszerekben

található buborékos levegő általában a rendszer legmagasabb pontjain, pl. strangok tetején gyűlik

össze és ezeken a magas pontokon távolítható el a leghatékonyabban.

A buborékos levegő eltávolítása azonban csak egyik fele a légtelenítési probléma megoldásának,

mivel a fűtés rendszerekben a levegő oldott állapotban is megtalálható.

Az oldott levegő rövid távon nem okoz látványos hibát, pl. a keringés leállását a rendszer

egy-egy ágában, de hosszú távon drasztikus hatással lehet a belső korrózió felgyorsulása és az

annak következtében kialakuló iszapképződés miatt.

Az oldott levegő, mint megjelenési forma meglehetősen nehezen ragadható meg,

nehezen értelmezhető, ezért szükséges egy egyszerű példával rávilágítani annak lényegére:

a tavakban a levegő oldott állapotban található, a halak ezen levegő segítségével lélegeznek.

A szárazföldön a levegő buborékos formában fordul elő, a halak a levegőnek ezt a formáját nem tudják hasznosítani.

Az oldott levegő eltávolításának kétféle módszerét ismerjük: a víz hőmérsékletének emelése,

illetve a víz nyomásának csökkentése .

A legelterjedtebb változat és egyben a legköltséghatékonyabb a mikro buborék-leválasztók alkalmazása.

Ezek a berendezések a víz felmelegítésének elvén dolgoznak.

A víz felmelegítésekor a vízben oldott levegő mikro buborékok formájában jelenik meg.

A mikro buborék-leválasztó szűrőbetétje ütközteti a mikro buborékokat, ennek következtében

azok mozgásiránya és sebessége megváltozik.

Felfelé mozgás közben buborékokba tömörülnek, majd a mikro buborék - leválasztó

gyorslégtelenítőjén keresztül távoznak a rendszerből.

A mikro buborék-leválasztók fémből készülnek, a belső szűrőbetétjük hálós szerkezetű.

Ez a kialakítás nagyon fontos abból a szempontból, hogy abban az iszapszennyeződés nem tud megállni és lerakódni .

Az iszapképződés folyamata a fűtés rendszerekben szintén állandó és megállíthatatlan folyamat.

Bármilyen anyagból bármilyen méretű rendszert hozunk is létre, abban az iszapképződés legfeljebb lassítható.

Ennek a ténynek az ismeretében az épületgépészet egyik legfontosabb feladata a keletkező

szennyeződések folyamatos eltávolítása a fűtés rendszerekből.

Ehhez leginkább a szűrők, illetve az iszapleválasztó berendezések használatosak.

A szűrők alkalmazásának gátat vet az a tulajdonságuk, hogy bizonyos mérettartományban

100 százalékosan szűrnek, de ezen tartomány alatt a szennyeződéseket átengedik ,

és a nagyobb méretű iszaprészektől rövid idő alatt eltömődnek.